Warning: date() [function.date]: It is not safe to rely on the system's timezone settings. You are *required* to use the date.timezone setting or the date_default_timezone_set() function. In case you used any of those methods and you are still getting this warning, you most likely misspelled the timezone identifier. We selected 'Europe/Berlin' for 'CEST/2.0/DST' instead in /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php on line 74

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cookie - headers already sent by (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cache limiter - headers already sent (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53
magyaragora.org
 


A Deliberatív Közvélemény-kutatás modelljét James Fishkin amerikai politológus dolgozta ki - a Deliberative Poll© általa védjegyeztetett kifejezés -, aki az elmúlt évtizedben, Robert C. Luskin professzorral közösen, számos országban segítette aktívan e kutatások lefolytatását. Az első országos méretű kelet-európai kutatást Bulgáriában végezték, 2002 októberében, a bűnözésről.



MAGYAR AGORAVITAHÉTVÉGEHÁTTÉRANYAGOKELEMZÉSEK


Előszó

A MAGYAR AGORA a huszonegyedik századi média köztere és népgyűlése, ahol mindenki a nyilvánosság előtt mondhatja el a véleményét a közügyekről, és mindenki szembesülhet azzal, hogyan gondolkodnak ezekről mások. A Magyar Agorán szemtanúi lehettünk azoknak a pillanatoknak, amikor "közvélemény" születik.

A projekt - Magyarországon először - a Deliberatív Közvélemény-kutatás módszerét ültette át a gyakorlatba: az Egyesült Államokban kifejlesztett, majd az elmúlt évtizedben világszerte nagy hatással alkalmazott technika a nyilvános konzultáció új modelljét valósítja meg.

A MAGYAR AGORA 2005 - a televízió, a rádió, az internet, az írott sajtó közreműködésével és az eredeti koncepcióval összhangban - kísérletet tett a társadalomtudományi kutatás és a média, valamint az állampolgári részvétel egyedülálló módon való összekapcsolására. Fő eseménye a nyilvános vita - VITAHÉTVÉGE -, amelyre 2005. szeptember 16-18-án került sor a CEU Konferenciaközpontban.

DELIBERATÍV KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS

A közvélemény-kutatás hagyományos módszerét az utóbbi évtizedben világszerte megújító Deliberatív Közvélemény-kutatás - Deliberative Poll© - célja, hogy feloldja a demokrácia egyik alapvető, közvélemény és közpolitika viszonyában jelentkező paradoxonát. Mivel a hétköznapok során a nyilvánosság gyakorlatilag nem értesül a politikai döntések különféle aspektusairól és bonyolult összefüggéseiről, a közvélemény-kutatások e tájékozatlan nyilvánosság nézeteit mérik föl.

A Deliberatív Közvélemény-kutatás magában foglalja a hagyományos közvélemény-kutatás minden elemét, ugyanakkor új elemekkel egészíti ki. A módszer először is pótolja az információhiányt, amelyben nem csupán a tények hiányos ismeretét látja, hanem - a szigorúan magánjellegű szellemi tevékenységen túl - a vélemény szélesebb körű ütköztetésének kérdéseként is kezeli, tehát hogy a válaszadók hajlandók-e vitatkozni másokkal, akik esetleg homlokegyenest eltérő nézeteket vallanak.

E véleményütköztető gyakorlatok lényege az, hogy az így nyert információ nemcsak a résztvevők számára hasznos közvetlenül, hanem az eseményt nyomon követő közönség számára is - a koncepciónak tehát szerves része a médiaközvetítés.

A kutatás egyszerre nagyszabású médiaesemény, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok és a döntéshozók között - frontális televíziós vita keretében - politikai dialógus alakuljon ki, ugyanakkor a nagy nyilvánosságnak is megmutatja a létező nézetek sokféleségét. Így ez a folyamat, mely a véleményalkotás modellje lehet, egyben lehetőség a politikai tájékozódásra, a kommunikáció és a politikai kultúra felerősítésére is.

MAGYAR AGORA

A kutatás nem a közvélemény állásáról készít pillanatfelvételt: azt kívánja megmutatni, hányféleképp tud az átlagember közügyekben vitába szállni, és hogyan alakul az egyén véleménye, (1) ha ismereteket szerez az őt is érintő legfontosabb tényekről és megfontolásokról - ami a hétköznapi életében szinte soha nem fordul elő; (2) ha részt vesz egy tanácskozáson, melynek során számos másféle gondolkodású emberrel beszélhet, akivel a mindennapokban nemhogy szót nem ért, de nem is találkozik; (3) ha érezheti, hogy a közösségnek tartozik felelősséggel azokért a nézeteiért, amelyeket egy-egy témában megfogalmaz. Fokozza ezt az érzést, hogy a résztvevők a választott kevesek közé tartoznak, akik jelzést adhatnak a szélesebb nyilvánosságnak, hogyan kezeli a szóban forgó ügyet a tájékozott és megfontolt állampolgár, ha módja van nézetei kifejtésére és képviseletére.

A TÁRSADALMI NYILVÁNOSSÁG ÚJ FORMÁJA

Korunk médiájának egyik legnagyobb kihívása, hogy információs szerepe mellett képes-e hidat teremteni az állampolgárok és a döntéshozók között. A Magyar Agora nem csupán egy diskurzív teret jelent, amely lehetőséget ad az átlagembernek a véleménynyilvánításra, de egyben megkerülhetetlenül szembesíti is a politikai döntéshozókat az emberek véleményével és szándékaival. A Magyar Agora demokratikus iránytu és politikai feedback. Azon túl, hogy a közvélemény-formálódás és társadalmi reprezentáció színtere, az országos és helyi televíziók és rádiók, az internet és az írott sajtó számára megkülönböztetett eszköz lehet a közvélekedés megjelenítésére és a politikai intézményrendszer demokratikus kontroljára. Társadalomtudományi kísérlet, amely felkínálja az alkalmat egy médiakísérlethez is: képes-e a média a passzív közvéleményt aktív társadalomformáló erővé fordítani.

MAGYAR AGORA 2005:
ROMÁK ÉS NEM ROMÁK, ROMÁKRÓL ÉS NEM ROMÁKRÓL

A 2005-ös MAGYAR AGORA nagy horderejű kérdést tűzött napirendre: a romák helyzetének és beilleszkedési lehetőségeinek szánt fokozott figyelmet. A téma felvetette az etnikumok közti kapcsolatok kérdését, amelyek időnként erőszakhoz vezetnek, valamint a társadalmi felemelkedés problémáját egy olyan, nagy és egyre növekvő kisebbség esetében, amely nemcsak a politikai szervezettség, társadalmi helyzet, egészségügyi és álláslehetőségek szempontjából van súlyosan hátrányos helyzetben, hanem a hétköznapi életben gyakran törvénytelen diszkrimináció áldozata. Bár a probléma maga köztudomású, és történtek politikai lépések, amelyek támogatásra találtak a magyar társadalom különböző szegmenseiben, valódi nyilvános vitát eddig alig szerveztek a kérdésről az országban - vélhetően nem annyira a kérdés által kavart erős indulatok ellenére, mint inkább a következményükképpen, valamint a hivatalos kijelentéseket és a közvéleményt szétválasztó, igen nehezen áthidalható szakadék miatt.

MAGYAR AGORA 2005:
VITAHÉTVÉGE

Az 1000 fős országos mintán készített előzetes felmérés után egy szűkebb, 250 fos reprezentatív mintát választottunk ki, elláttuk kiegyensúlyozott információs anyaggal, és felkértük a részvételre a nyilvános vitán. A Vitahétvége azt segítette minden lehetséges eszközzel, hogy a résztvevők az adott kérdésekről minél árnyaltabb véleményt alkothassanak.

A résztvevők a hétvége során 17 csoportban vitatták meg a kérdéseket és három plenáris ülésen vettek részt: ezen a hétvégén ők voltak azok, akik megszemélyesítették a magyar társadalmat. Megvitatták a szegénység, a diszkrimináció, a szegregáció és integráció dilemmáit, és a kamerák előtt találkoztak azokkal a politikusokkal és szakemberekkel, akik vagy döntési helyzetben vannak, vagy tudásukkal és nézeteikkel formálhatják a politikusok döntéseit.

A két nap eseményeiből kiderült, miként alakulnak a nézetek a személyközi kommunikációs folyamatokban, milyen hatása lehet a társadalom és a politika nyilvános párbeszédének, miben okozhat változást a közvetlen demokratikus vita, és vajon hogyan ítélkezik az ország közvéleménye, ha lehetosége nyílik a tájékozódásra és a mérlegelésre.


         TUDÓSÍTÁS   |   SZAVAZÁS   |   KVÍZAJÁNLAT   |   FÓRUM   |   FILMAJÁNLAT   |   ZENEAJÁNLAT