Warning: date() [function.date]: It is not safe to rely on the system's timezone settings. You are *required* to use the date.timezone setting or the date_default_timezone_set() function. In case you used any of those methods and you are still getting this warning, you most likely misspelled the timezone identifier. We selected 'Europe/Berlin' for 'CEST/2.0/DST' instead in /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php on line 74

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cookie - headers already sent by (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cache limiter - headers already sent (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53
magyaragora.org
 


MAGYAR AGORAVITAHÉTVÉGEHÁTTÉRANYAGOKELEMZÉSEK


Roma programok finanszírozása

Trendek

Bár Magyarországon a rendszerváltás óta - de különösen a Horn- és az Orbán kormányok idején indított középtávú roma programok kapcsán - sokszor elhangzik, hogy a romák milliárdos állami támogatásokban részesülnek, a különböző kutatások szerint azonban a romák többségének az elmúlt tizenkét évben folyamatosan romlottak, vagy legalábbis nem javultak az életkörülményei. Ezek alapján kérdés, hogy mire költodtek el ezek az összegek, és lehet-e egyáltalán roma célú pénzekről beszélnünk?

Becslések

Az adatok ismeretében utóbbit talán könnyebb megválaszolni: nem igazán lehet. Az évente legjelentősebb, évi mintegy ötmilliárd forintos "roma célú kiadás", a középtávú roma program ugyanis - az oktatási támogatások kivételével - jórészt megegyezik a már meglévő, főként a tartós munkanélküliekre fókuszáló állami programokéval. Igaz, az 1997 nyarán kidolgozott, majd a kormányváltás után, 1999-ben az 1047/1999. számú kormányrendeletben újjáélesztett intézkedéscsomag, bár szintén a munkahelyteremtést és az oktatást helyezi előtérbe, kutatások és felmérések elrendelésén túl konkrét feladatokat nemigen határoz meg.

Így nem meglepetés, hogy a középtávú összehangolására létrehozott Cigányügyi Tárcaközi Bizottsághoz (CTB) 2000-ben beterjesztett minisztériumi beszámolók alapján maguk a tárcák sem erőltették meg magukat külön roma célú programok kidolgozásával. A kétmilliárdosnak elkönyvelt "roma programjával" a legbőkezubbnek számító Gazdasági Minisztérium (GM) is csak megbecsülte a különböző projektjeiben résztvevő romákra jutó pénzösszegeket. Így például a munkanélkülieknek szóló, összesen 7,7 milliárd forintos közhasznúmunka-programoknál sem regisztrálták a résztvevők etnikai hovatartozását, hanem 8-9 százaléknyi romával számolva jött ki 750 millió forint. A különbözo átképzo programokban hasonló arányokkal kalkulálva 200-300 millió forintra taksálta a GM az "etnikai jellegu" kiadásokat. A szociális tárca közmunkaprogramja esetében ugyanígy jártak el, azzal a különbséggel, hogy ebből a kétmilliárdos összegből - szintén becslésekre hagyatkozva - már negyven százalékot könyveltek el romákra fordított pénzként. És folytathatnánk az Egészségügyi Minisztérium szúróprogramjaival, az agrártárca szociális földprogramjával, a különböző átképzésekkel stb.

A középtávú intézkedési csomag minisztériumi finanszírozási logikája tehát meglehetősen egyszerű: becsüljük meg - ugyanis regisztrálni tilos - a különböző állami programokon részt vevő romák létszámát, számoljuk ki a rájuk eső támogatást, és nevezzük el azt roma programnak.

Célzott programok

Természetesen azért vannak konkrétan romákat célzó állami kiadások is. A legjelentősebb összegű (tavaly 2,4 milliárd forint volt) az iskolák számára tíz éve igényelhető kisebbségi és felzárkóztató kiegészítő normatíva. Ennek hatásossága azonban kérdéses: egy 2000-ben, az Oktatáskutató Intézet által végzett kutatás szerint az akkor fejenkénti 27000 forintos (ma 33000 Ft-os) összeg sok tanintézményben inkább a cigány tanulók elkülönítéséhez, mint sem körülményeik javításához járul hozzá.

Szintén az oktatási helyzeten kívánnak javítani a különböző ösztöndíjakkal: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 1993 óta, míg a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1996 óta támogat általános iskolás, középiskolás és felső fokú tanulmányokat folytató roma fiatalokat. 1996 és 1999 között az ösztöndíj-támogatásokra költségvetési forrásokból 1.904.000 ezer Ft-t költöttek. Tavaly 12000 állami ösztöndíjas roma tanulót tartottak nyilván, ám nem biztos, hogy mindannyian roma származásúak: jelenleg nincs olyan monitorrendszer, amely képes lenne kiszűrni az "álcigányokat".

Az ország egyetlen roma gimnáziumának, a Gandhi Gimnáziumnak a létrehozására és fenntartására nyolc év alatt 1.348.740 ezer Ft. fordítódott, az elmúlt kormány azonban alatt többször is előfordult, hogy csak a legutolsó pillanatban jutottak hozzá a fenntartáshoz elengedhetetlen infrastrukturális beruházások költségeihez.

Az állami támogatások jelentős részét teszik ki a PHARE-programokhoz való hozzájárulások. Az OM és az SZCSM közösen dolgozta ki A hátrányos helyzetű fiatalok szociális integrációja, különös tekintettel a roma kisebbségre elnevezésű tervezetet. A 9,6 millió euró (2,5 milliárd forint) költségvetésű, hároméves projekt - melynek valamivel kevesebb, mint a felét állja a két minisztérium - elsősorban oktatási célokat szolgál: az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, a középfokú oktatásban a beiskolázás, valamint a fiatalok szociális integrációjának támogatására lehetett pályázni. A programok a hosszú átfutás miatt csak nem rég, vagy csak az idei tanévtől kezdődhetnek el. A tervezett két középiskolai kollégium közül az ózdi intézmény került átadásra.

A középtávú cselekvési programban is megfogalmazott fontos feladat a telepszerű körülmények között élő emberek segítése. A FVM öt éve adós a telepfelszámoló programmal, így jobb híján néhány, összehangolatlan és kevés hatással bíró területfejlesztési projekten kívül az elmúlt tizenkét évben semmi sem történt ezen a területen.

Valamivel sikeresebb programnak nevezhető a szintén OCÖ kézben lévő területfejlesztési támogatás . Az FVM ugyanis évente 200 millió forint keretet biztosít a Területfejlesztési Alaphoz pályázó roma lakosságú települések önerejének kiegészítésére - többek között szilárd út, járda vagy közkifolyó építésére.

Szintén területfejlesztési projektnek számít a Phare integrációs programja, amely egy-egy mikro-térség fejlesztését tűzte ki célul. A pályázatok nyertesei között azonban akadt olyan település is, amely leginkább a meglévő vízhálózat korszerűsítésében és egy virágkertészet nyitásában látta a romák problémainak megoldását.

Jelentős, bár a fentiekhez képest kisebb összeg a helyi cigány önkormányzatok támogatása illetve az Országos Cigány Önkormányzat éves költségvetése. Utóbbinál érdekes, hogy a viszonylag nagy apparátust fizető, a képviselőknek tiszteletdíjat illetve úti költséget biztosító OCÖ-büdzsét még megterhelik a teljes költségvetés tíz százalékára, idén kb. 17 millió forintra rúgó elnöki kerettel is. A Phare programokon kívül gyakorlatilag az egyetlen projekt célú támogatást a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány programjai adják. A vetőmag adományozástól, a jogvédő hálózat támogatásán keresztül a milliós nagyságrendű vállalkozói hitelekig terjedő lehetőségek kapcsán többször felmerült, hogy a közalapítványban több kurátori tagsággal rendelkezo OCÖ-t egyedül alkotó Lungo Drom és annak holdudvara kapja az évi mintegy 581 millió forint jelentős részét.

A tényekkel való ambivalens viszony

A romákkal kapcsolatos kutatásokra költött summák ellenére úgy tűnik, mintha a kormányprogramok kidolgozásánál kevéssé vennék figyelembe a kutatók megállapításait, miszerint a cigányság lemaradásának hátterében gyakran a nyílt vagy a rejtett diszkrimináció húzódik meg.

Az írás elején feltett kérdésre (Mire költődtek el a roma pénzek?) a rövid - és persze sarkított - válasz tehát az: nagyrészt nem a romák integrációjára. Az éves beszámolókban legjelentősebb kiadásokként emlegetett minisztériumi források a középtávú megvalósítására ugyanis, valójában nem léteznek, hiszen az elszámolt összegek - bár kétségtelenül romákat is érintenek - jórészt függetlenek a középtávútól. A második legnagyobb roma célú kiadás, az iskolások után igényelhető kiegészítő normatíva pedig a legtöbb helyen el sem jut az érintettekig, vagy egyszerűen a legális szegregáció alapját termeti meg (ennek folyamatos kiváltására vezette be a tárca a 2003 szeptemberétől igényelhető ún. "integrációs normatívát", amelynek hatása csak a későbbiekben lesz lemérhető).

Táblázatok

Közvetlenül vagy közvetetten romák támogatására szánt források összeg 2000-ben illetve a 2001-re tervezett források

Minisztériumi források a középtávú intézkedéscsomag megvalósítására 2000. évi költségvetési forrás 2001. évi tervezettköltségvetési forrás
Oktatási Minisztérium 697,5 (410 idén lesz elköltve) 160,8
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 129,2 105
Szociális és Családügyi Minisztérium 2300 (nagyrészt átkerült a GM-hez) 1720
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 330 400
Egészségügyi Minisztérium 171,6 159
Gazdasági Minisztérium 260 2150
Belügyminisztérium 15 25
Igazságügyi Minisztérium 100 200
Ifjúsági- és Sportminisztérium 80 (részben fordítódott romákra) 160
Egyéb, nem minisztériumi források a középtávú megvalósítására    
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (foként Phare hozzájárulások) 170 (100 idén lesz elköltve) 175,6
Közalapítványok és a Gandhi Gimnázium beruházási támogatása 698,5 (134 idén lesz elköltve) 901
Más roma célú pénzeszközök    
Főként a mintegy 750 helyi kisebbségi és az Országos Cigány Önkormányzat támogatása 635,5 707,1
Kisebbségi oktatásra fordítható kiegészítő támogatás Óvodás, általános-és középiskolás roma fiatalok után 1700 2395,4
Mindösszesen 7287,3 9258,9

Forrás: NEKH, 2001

A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány éves pályázati kerete

Pályázat megnevezése 2001. évi keret MFt 2002. évi terv MFt %-os arány
vállalkozói pályázatok 80 80 100
megélhetési, kerti mag és vetőburgonya pályázatok 70 85 121
ösztöndíj pályázatok 86 111 129
tanműhely pályázatok - 100 100
közösségi ház pályázatok 20 20 100
jogvédő iroda pályázatok 25 25 100
közéleti képzés pályázatok 15 15 100
közéleti díj pályázatok 3 3 100
informatikai pályázatok - 100 100
kulturális pályázatok - 25 100
egészségügyi pályázatok 10 - -100
elnöki intervenciós pályázatok 7,5 7,5 100
pályázati tartalék 10 10 100
Összesen 326,5 581,5 178

Forrás: MCKA

Forrás: Roma Sajtóközpont


         TUDÓSÍTÁS   |   SZAVAZÁS   |   KVÍZAJÁNLAT   |   FÓRUM   |   FILMAJÁNLAT   |   ZENEAJÁNLAT