Warning: date() [function.date]: It is not safe to rely on the system's timezone settings. You are *required* to use the date.timezone setting or the date_default_timezone_set() function. In case you used any of those methods and you are still getting this warning, you most likely misspelled the timezone identifier. We selected 'Europe/Berlin' for 'CEST/2.0/DST' instead in /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php on line 74

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cookie - headers already sent by (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cache limiter - headers already sent (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53
magyaragora.org
 


MAGYAR AGORAVITAHÉTVÉGEHÁTTÉRANYAGOKELEMZÉSEK


A romák lakhatási helyzete

A romák lakáshelyzete a szocialista korszak utolsó két évtizedében javult, a roma népesség szegregációja azonban ellentmondásosan alakult. 1971-ben a roma háztartások 65,1%-ka élt elkülönült telepeken, főként putrikban. 1993-ban a cigány családoknak már csak 13,7 százaléka él ugyanitt. A telepeken élő romák arányának gyors csökkenése a városokba áramlásukkal járt együtt (amely új városi szegregációs minták kialakulásához vezetett), jóllehet a romáknak az összlakosságnál ma is jóval nagyobb hányada él falvakban illetve kistelepüléseken.

Lakáskörülmények

1971-ben a roma lakások 61 százaléka földes padlójú volt, 56,1 százalékában volt csak villany és a lakások 38,8 százalékában 100 méterről túlról kellett hordani a vizet. Huszonkét évvel késobb, a roma lakásoknak már csak 10,1 százaléka volt földes padlójú, 97,9 százalékában volt villany és csak a lakások 5,3 százalékába kellett 100 méteren túlról hordani a vizet. A kilencvenes években a cigányok lakásviszonyai több dimenzióban, így például a lakásnagyság tekintetében hasonlítottak az alacsony jövedelmű nem cigány lakosság tíz évvel korábbi lakásviszonyaira. A kilencvenes években a cigány családok lakásainak 32,8 százaléka egyszobás, 42,7 százaléka kétszobás, és 24,4 százaléka három vagy több szobás. A teljes magyar lakásállomány 15,4 százaléka egyszobás, 43,4 százaléka a kétszobás, és 40,2 százaléka három és több szobás.

Szegregáció

A lakóhelyi szegregációban a spontán ingatlanpiaci hatások mellett igen nagy szerepet játszik a helyi társadalompolitika. A rendszerváltást követően elkezdodött a romák kitelepítése a felújítandó, felértékelődő belvárosokból és a magasabb státuszú lakóövezetekből. A városok zöme kategorikusan elzárkózott attól, hogy romák számára kedvezményes építési telkeket alakítson ki, vagy hozzájáruljon roma családok szocpolos építkezéseihez. Megkezdődött a cigánytelepek "félkomfortos" felújítása azzal a nem titkolt céllal, hogy a roma közösség egésze oda szorítható. Azok a falvak és kisvárosok, ahol nem élnek romák, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megakadályozzák cigány családok beköltözését.

Kormányzati politikák

A közösségi lakásállomány mintegy kétharmadának eladása drasztikusan megváltoztatta a szektor tulajdonviszonyait. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások aránya 1996-ra országosan 6%-ra, a fővárosban pedig 17%-ra csökkent - Budapesten jelenleg a legalacsonyabb a közösségi lakások aránya az európai nagyvárosok között..

A polgárok lakhatásáért viselt állami felelősség az 1990-es években radikálisabban enyészett el, mint bármely más poszt-kommunista országban. A folyamatot az önkényes lakásfoglalók kilakoltatását megkönnyítő ún. "Lex Juharos" illetve az Alkotmánybíróság 2000 őszén hozott határozata tetozte be, amely kimondta, hogy a polgárok lakhatásáért viselt állami felelősség nem vezethető le az alkotmányból

Az állam egyik legfontosabb lakáspolitikai eszköze 1988 óta változatlanul a szociálpolitikai kedvezmény. 1995-ben egy épített házra átlagosan 1,07 millió Ft támogatás jutott; tekintettel arra, hogy a támogatás - elvben - maximum az építési költségek 65%-át fedezte, már abban az évben sem fedezte a tényleges költségeket. 1998-ban a Magyar Művelodési Intézet vizsgálata szerint a felépült lakások 12%-a nem felelt meg a rendeletben előírt követelményeknek, 15,5%-ában nem volt vezetékes víz, ám a kizárólag kedvezményből épült lakásoknak 47%-ában még fürdőszoba sem volt.

A kormányzat mozgástere

A lakhatást segítő kormányzati mozgástér igen korlátozott, még inkább igaz ez a szegény, peremhelyzetű csoportok kormányzati támogatása tekintetében. Korlát az önkormányzatok rendkívül nagy szerepe: helyi szinten a szegregációs nyomás sokszorta erősebb, mint amit bármilyen központi finanszírozási rendszer ellensúlyozni tudna. Az MSZP lakásprogramjának legfontosabb elemei a következők voltak:

  • Évi ötezer bérlakás felépítésének támogatása
  • A szociálpolitikai támogatás felemelése
  • Az ÁFA visszatérítés összegének emelése
  • A 35-40 milliárdos közüzemi díj és lakáskölcsön hátralék konszolidációs program

 

Forrás: Roma Sajtóközpont


         TUDÓSÍTÁS   |   SZAVAZÁS   |   KVÍZAJÁNLAT   |   FÓRUM   |   FILMAJÁNLAT   |   ZENEAJÁNLAT