Warning: date() [function.date]: It is not safe to rely on the system's timezone settings. You are *required* to use the date.timezone setting or the date_default_timezone_set() function. In case you used any of those methods and you are still getting this warning, you most likely misspelled the timezone identifier. We selected 'Europe/Berlin' for 'CET/1.0/no DST' instead in /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php on line 74

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cookie - headers already sent by (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cache limiter - headers already sent (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53
magyaragora.org
 


MAGYAR AGORAVITAHÉTVÉGEHÁTTÉRANYAGOKELEMZÉSEK


Romák a többségi médiában

Néhány rövidebb tanulmányon kívül nemcsak Magyarországon, de Kelet- és Közép-Európa más országaiban sem történtek kutatások a romák médiaképével kapcsolatban. Az eddigi legteljesebb magyarországi elemzést 1998-ban Bernáth Gábor és Messing Vera publikálta: hat napilapban egy év alatt (1997) a magyarországi kisebbségekről megjelent tudósításokat és a Székesfehérvári "gettóügy"-ről a konfliktus csúcspontja három hónapjának írott és elektronikus médiatudósításait elemezték. Az elemzések mellett interjúkat készítettek a roma közélet vezetői személyiségeivel, illetve a magyar média vezető szerkesztőivel e kép árnyalásának lehetséges módjairól és háttérfeltételeiről.

A tartalomelemzések azt mutatják, hogy a roma tematika a korábbi évtizedek hallgatása után bekerült a társadalmi diskurzusba, a sajtó kitüntetett figyelemmel kíséri a romákkal kapcsolatos híreket. Az egy éves időszakban átlagosan minden lap minden második-harmadik nap közölt cikket a cigányságról, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló cikkek kétharmada a romákkal foglalkozott.

A tartalomelemzések azt is megmutatják, hogy a jellegzetes médiaábrázolások tematikája egybeesik magyarországi cigánysággal kapcsolatos többségi sztereotípiákkal.

Témakörök
A kisebbségekkel foglalkozó cikkek száma, terjedelme, és témaköre

  cikkek száma adott témával foglalkozó cikkek aránya
  Romák nemzeti kisebbségek romák nemzeti kisebbségek
Kisebbségi politikai szervezetek, kisebbségi önkormányzatok 58 37 11% 19%
Kormányzati politika, támogatások 89 38 18% 20%
Jogi kérdések, kisebbségi jogok 83 11 16% 5%
Általános háttéranyag 53 21 11% 11%
Szociális kérdések 101 0 20% 0%
Munkaerőpiac 19 0 4% 0%
Gazdaság 8 0 2% 0%
Kultúra 110 109 21% 56%
Kisebbségi oktatás 72 52 14% 27%
Kisebbségi média 13 0 3% 0%
Egészségügy 7 0 1% 0%
Bűnözés, rendőrségi tudósítások 129 0 25% 0%
Interetnikus helyi konfliktusok 126 1 25% 1%
Külügyi vonatkozású témák 11 28 2% 14%
Egyéb témák 48 15 9% 8%
Cikkek száma, átlagos terjedelme 508 196    

A cikkek 25%-a foglalkozott a romák és többségi lakosság közötti helyi konfliktussal, 20%-a írt szociális kérdésekről, ezt a témakört főként a romáknak nyújtott támogatások dominálták. 25%-os azon írások aránya, amelyek romák kapcsán bűnügyekről számolt be. A vizsgált időszak cikkeinek 21%-a számolt be az átlagosnál nagyobb terjedelemben kultúrával kapcsolatos kérdésekről.

Szerepek
Roma szerepek aszerint, hogy véleménye közvetlenül, vagy más személy interpretálásában hangzott el

nyers adat/százalék megszólal,
megkérdeztek
nem szólal meg,
nem kérdezték meg
összesen
Jogi, politikai 56 (42%) 78 (58%) 134 (26%)
Kisebbségi önkormányzat 35 (29%) 87 (71%) 122 (24%)
Kultúra, művészet 39 (43%) 51 (57%) 90 (18%)
Civil 21 (44%) 27 (56%) 48 (9%)
Gazdasági 0 1 1
Bűnüggyel kapcsolatos 13 (14%) 80 (86%) 93 (18%)
Cigányságról általában 35 (12%) 269 (88%) 304 (60%)
Egyéb 5 (22%) 18 (78%) 23 (5%)
Összesen 204 (25%) 611 (75%) 815

Az írások 60%-a szerepeltetett romákat individuális szerepmegjelölés nélkül, a cigányság, mint csoport megtestesítőiként. A mintában megjelenő romák mindössze 25%-a jutott közvetlenül szóhoz, nagy többségük véleményét közvetetten, mások interpretációjában ismerhette meg az olvasó. Az összes kisebbség közül a romák kapcsán írtak leggyakrabban valamilyen konfliktusról a lapok: a romákról szóló cikkek 62%-a számolt be valamely konfliktusról, egytizedük több konfliktust is megemlít.

A többségi szerkesztőkkel készített interjúk eredményei: nagy többségük elfogadja azt az állítást, hogy tematikailag meglehetősen zárt, és túlságosan problémaorientált a cigányság többségi médiaképe, a szerkesztőségek többségének nincsenek megfelelő mennyiségű és mélységű kapcsolatai a roma közösségekkel. A kisebbségekkel kapcsolatos tudatosság megerősítésének egyik lehetséges módja a médiában a kisebbségekkel kapcsolatos speciális szakmai-etikai kódexek kidolgozása. Az általunk meginterjúvolt többségi szerkesztők ma nem tartják szükségesnek egy ilyen kódex kidolgozását, és az általános szakmai elvek érvényesítését elegendőnek tartják a kisebbségek vonatkozásában is. Az adott médium kisebbségképe kiegyensúlyozásának, a szerkesztőség kapcsolatrendszere fejlesztésének egyik lehetséges módja kisebbségi újságírók integrálása a szerkesztőségi munkába. Ezzel a lehetőséggel ma a média - a képzett cigány újságírók meglehetősen korlátozott száma miatt - akkor tudna élni, ha egyfajta pozitív diszkriminációt alkalmazna a szakmailag ugyan felkészületlenebb, szemléletmódját és kapcsolatait tekintve azonban előnnyel induló roma újságíró alkalmazásakor. A meginterjúvolt többségi szerkesztők túlnyomó hányada elutasította ezt, másrészt - főként egyfajta "túlérzékenységet" tételezve - nem a kisebbségi tematikában foglalkoztatnák az adott kisebbségi újságírót.

Irodalom:
Bernáth, Gábor - Messing Vera: "vágóképként, csak némában" - Romák a magyarországi médiában Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 1998.
Csepeli György: Kisebbségek képe a többségi tömegkommunikációban. in: Kisebbségkép a tömegtájékoztatásban Régió könyvek, Budapest 1993
Messing Vera: Romák százezrei szegregációban, a sajtó többsége az előítéletek gettójában. Népszava 1998 január 19.
Orhan Galjus: A media guided by our own hand (Transitions 97/09.)
Vicsek Lilla: Cigánykép a sajtóban (Amaro Drom 1996/12.)

 

Forrás: Roma Sajtóközpont


         TUDÓSÍTÁS   |   SZAVAZÁS   |   KVÍZAJÁNLAT   |   FÓRUM   |   FILMAJÁNLAT   |   ZENEAJÁNLAT