Warning: date() [function.date]: It is not safe to rely on the system's timezone settings. You are *required* to use the date.timezone setting or the date_default_timezone_set() function. In case you used any of those methods and you are still getting this warning, you most likely misspelled the timezone identifier. We selected 'Europe/Berlin' for 'CET/1.0/no DST' instead in /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php on line 74

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cookie - headers already sent by (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cache limiter - headers already sent (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53
magyaragora.org
 


MAGYAR AGORAVITAHÉTVÉGEHÁTTÉRANYAGOKELEMZÉSEK


Foglalkoztatási helyzet

1. Trendek

A rendszerváltást követően a gazdaságilag aktív népesség 1,4 millióval, a foglalkoztatottak száma 900 ezerrel csökkent. A regisztrált munkanélküliek aránya 1993-ban tetőzött, ekkor a 15-59 éves korosztály 13%-a volt regisztrált munkanélküli. A foglalkoztatottak száma egészen 1997-ig csökkent; ekkor mindössze 3,646 ezer embernek volt állandó munkája. A megindult gazdasági növekedésnek köszönhetően a következő két évben a foglalkoztatottak száma mintegy 200 ezer fővel nőtt, majd a növekedés kifulladt, sőt, ismételt lassú csökkenés kezdődött.

A korkedvezményes illetve rokkant nyugdíjazás, az anyasági ellátások illetve a felsőoktatásban tanulók létszámának jelentős emelkedése csökkentette a munkanélküliek számát, és az ellátórendszerre nehezedő nyomást. Nőtt azoknak a munkanélkülieknek aránya, akik már nem látják értelmét a munkakeresésnek; ebben az értelemben reménytelen volt a munkapiaci helyzete a munkanélküli férfiak 33,7%-ának, és a nők 36,7%-ának 1998-ban.

A romák munkapiaci helyzete a rendszerváltozást követő néhány évben katasztrofálisan alakult. 1993-ban az aktív korú romák közel 50 volt regisztrált munkanélküli - szemben az össznépesség 13%-os rátájával. A 15 és 59 év közötti cigány férfiaknak mindössze 29%-a dolgozott, míg az össznépességen belül az aktív korú férfiak 64%-a volt foglalkoztatott. A nők esetében a rés még nagyobb; a roma nők 15%-ának volt állandó munkaviszonya, míg az össznépességen belül a nők 66%-a volt foglalkoztatott 1993-ban. Összehasonlításként, az aktív korú cigány férfiak 85%-a volt foglalkoztatott a rendszerváltozás előtti években. Arra vonatkozóan nincsenek megbízható adatok, hogy az évtized végén megindult gazdasági növekedés hány romát juttatott ismét munkához.

1. Roma munkanélküliség: okok

1.1. A romák lényegesen képzetlenebbek az átlagpopulációnál.

1.2. A roma közösség térbeli elhelyezkedése munkapiaci szempontból kedvezőtlen: 60%-uk falvakban él, 40%-uk pedig 2000 főnél kisebb településeken lakik. A romák 57%-ka a gazdaságilag elmaradott megyékben lakik.

1.3. A romák a rendszerváltás előtt főként olyan ágazatokban dolgoztak, amelyek a kilencvenes években csődbe jutottak.

1.4. A kiterjedt munkaerő-piaci diszkrimináció.

A rendszerváltás, illetve a kilencvenes évek végén elindult konjunktúra a romák kis hányada számára adott új vállalkozási, megélhetési lehetőségeket. A vállalkozásokat azonban többnyire komoly alaptőke nélkül és olykor a legalitás határán indították el

2. Kormányzati politikák

2.1 A munkanélküli ellátó rendszert az Orbán kormány 2000-ben jelentősen átalakította. 2000 májusától megszűnt a munkanélküli jövedelempótló támogatás és kilenc hónapra csökkent a munkanélküli járadék folyósításának időtartama. A tartós munkanélküliek egy évig rendszeres szociális segélyt kaphatnak, ennek minimum egy, maximum 12 hónapos közcélú munkavégzés elfogadása a feltétele. Ha tehát egy önkormányzat képes rá, akár a segélyezés teljes időtartamát kiválthatja közcélú munkával. Ugyanakkor a rendszeres szociális segély finanszírozása a korábbi jövedelempótló támogatás mintájára alakult át: a költségek 75%-át a központi költségvetés a normatíván felül visszatéríti.

A foglalkoztatottak számának lassú növekedése legkevésbé a tartós munkanélkülieket érintette, míg az ellátó rendszer átalakítása elsősorban a 120 ezer tartós munkanélküli ellátását kurtította meg. Az intézkedés hatásának megítéléséhez érdemes megjegyezni, hogy a kilencvenes évtizedben drasztikusan csökkent azoknak a munkanélkülieknek az aránya, akik bármilyen pénzbeni ellátásban részesültek. Az ellátások értéke is zuhant; míg 1993-ban a munkanélküli járadék még a korábbi bér 72,3%-át fedezte, addig 1998-ban már csak 50,2%-át.

A közcélú munkavégzés azonban újfajta csapdát is rejt; sokakat éppen a minimálbérért végzett közcélú munka akadályoz abban, hogy a fekete, vagy szürkegazdaságban lényegesen jövedelmezőbb munkákat vállalhassanak, ugyanakkor a közcélú munka egyáltalán nem segíti a szakképzetlen tartós munkanélküliek reintegrálását az elsődleges munkapiacra.

2.2. Aktív foglalkoztatási és megélhetési programok

Az aktív foglalkoztatási és megélhetési programok természetesen nem kizárólag romákat céloznak. A közmunkaprogramok, a közhasznú és közcélú munkavégzés jellemzője az ideiglenesség és az, hogy nem segíti a tartós munkanélküliek reintergációját az elsődleges munkapiacra. 2000 előtt a közhasznú munkavégzésnek speciális funkciója volt; a munkavégzés révén lehetett ismételt jogosultságot szerezni a kétéves időtartamú jövedelempótló támogatásra.

Sajátos átmenetet jelent a foglalkoztatási, sőt, vállalkozásfejlesztési illetve a megélhetési támogatások között a népjóléti tárca által 1992-ben elindított szociális földprogram. Kezdetben a minisztérium is abban bízott, hogy a szociális földprogram által támogatott családok többsége idővel képes lesz gazdaságát önellátóvá vagy piacképessé tenni, de ezek a remények csak ritkán igazolódtak: a mezőgazdasági ágazat súlyos válságban van.

A fiatal roma munkanélküliek munkába állítását segítő, 2000-ben elindított többéves program a népjóléti tárca legnagyobb szabású, cigányokat érintő vállalkozása, amely előreláthatóan közel kétezer embert érint. Eredményeit csak néhány év múlva lehet felmérni

A munkanélkülieket alkalmazó munkaadóknak nyújtott kedvezmények hatása kétélű. Sok munkaadó alkalmaz rövid időre munkanélkülieket, majd rövidesen elbocsátja őket, hogy újabb munkanélküliek alkalmazása révén ismételten hozzájusson a támogatáshoz.

3. A kormányzat mozgástere

A kormányzat foglalkoztatási programja a romák szempontjából két új elemet tartalmaz: elkötelezte magát egy diszkrimináció ellenes jogszabály megalkotására és a segélyezés alapjául az öregségi nyugdíjminimum helyett a kidolgozandó szociális minimumot kívánja tenni. Ugyanakkor nehéz kormányzati eszközökkel befolyásolni azt a tényt, hogy a gazdasági növekedéssel nem jár feltétlenül együtt a foglalkoztatottak létszámának növekedése. Ugyancsak kiszámíthatatlan a központi bér-intézkedések - minimálbér, diplomás minimálbér, közalkalmazotti béremelés, - hatása a munkapiacra.

Forrás: Roma Sajtóközpont


         TUDÓSÍTÁS   |   SZAVAZÁS   |   KVÍZAJÁNLAT   |   FÓRUM   |   FILMAJÁNLAT   |   ZENEAJÁNLAT