Warning: date() [function.date]: It is not safe to rely on the system's timezone settings. You are *required* to use the date.timezone setting or the date_default_timezone_set() function. In case you used any of those methods and you are still getting this warning, you most likely misspelled the timezone identifier. We selected 'Europe/Berlin' for 'CEST/2.0/DST' instead in /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php on line 74

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cookie - headers already sent by (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cache limiter - headers already sent (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53
magyaragora.org
 


MAGYAR AGORAVITAHÉTVÉGEHÁTTÉRANYAGOKELEMZÉSEK


A vitahétvége alapján készült tanulmánykötet

Szalai Júlia: Előszó
„Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és
mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést?”
Szalai Júlia: Előszó 

Herman Zita: Szociológia és politológia
A deliberatív közvélemény–kutatás nemzetközi gyakorlata
A deliberatív kifejezés szótári jelentése: eszmecserét magában foglaló. James S. Fishkin, a módszer szülőatyja így defi niálja a deliberációt: „szemtől szembeni beszélgetés, amelyben a résztvevők szándékoltan vetnek fel és beszélnek meg egymással versengő érveket, hogy ítélet mondhassanak egy adott probléma különböző megoldásaira.” A magyar elnevezés gondolkodtató közvélemény-kutatás lett.
    A deliberatív közvélemény-kutatás valójában egy komplex döntéshozatali módszer, amely adatgyűjtést is magában foglal. Különböző szempontok és prioritások meghatározásával politikai, marketing- és tudományos célokra használható, amely egy meghatározott keretrendszerben működik. Megalkotója, James S. Fishkin a módszerre licencjoggal rendelkezik.
    Eddig 12 országban több mint 45 alkalommal rendeztek deliberatív közvéleménykutatást, minden alkalommal Fishkin és társa, Robert C. Luskin közreműködésével.
Herman Zita: Szociológia és politológia 

Örkény Antal-Székelyi Mária: Romák és nem romák egymásról
A deliberáció előtti helyzetkép
    A deliberáció első lépéseként egy országos reprezentatív adatfelvétel zajlott le. Ebben a fejezetben e vizsgálat eredményeit ismertetjük. A kutatás során 1135 embert kérdeztünk meg. Közülük 138 olyan megkérdezett volt, aki vagy cigánynak vallotta magát, vagy úgy nyilatkozott, hogy a felmenői között vannak romák. A minta elemzése során olyan súlyozást alkalmaztunk, amely az egész mintában helyreállította a „roma-nem roma arányt”, és településjelleg, iskolázottság, életkor és nemek szerint a népszámlálási adatoknak megfelelő megoszlást hozott létre.
    Elemzésünkben a kérdőív logikáját követve négy témát tárgyalunk: a szegénységgel, a diszkriminációval, a szegregációval kapcsolatos többségi és kisebbségi nézetekkel, illetve a romák helyzetét javító közpolitikai elképzelésekkel ismertetjük meg az olvasót. A tematikus blokkok ismertetése előtt egy általános képet rajzolunk fel, amelyben azt mutatjuk be, hogy miképp vélekednek egymásról romák és nem romák.
Örkény Antal - Székelyi Mária: Romák és nem romák egymásról 

Gregor Anikó: Menni vagy nem menni?
Módosítja-e a romákkal kapcsolatos attitűd és az eljöveteli szándék, valamint ezeknek a kapcsolata a deliberáció eredményeinek interpretálását?
    Elemzésünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon a különböző szocio-demográfi ai tulajdonságaikban, illetve a romákkal szembeni attitűdjeikben különböznek-e azok, akik elfogadták a meghívást a deliberációs hétvégére és részt vettek rajta, azoktól, akik végül otthon maradtak. Ez a kérdés különösen abból a szempontból lényeges, hogy hogyan kell a deliberáció előtti és utáni véleményekben bekövetkező változásokat interpretálni. A legfontosabb kérdés az, hogy a deliberáción résztvevők mennyire különböznek azoktól, akik otthon maradtak. Kik jönnek el inkább egy ilyen vitahétvégére: azok, akik negatívabb véleménnyel viseltetnek a romák iránt, és úgy vélik, hogy most jól megmondhatják a véleményüket, vagy azok, akik elkötelezettebbek a romák társadalmi integrációjában. Ebből a szempontból érdekes, hogy milyen véleményváltozást tapasztalhatunk a romákkal szembeni attitűdökben: ha pozitív irányba mozdulnak el a vélemények a deliberáció után, az vajon annak köszönhető-e, hogy a beszélgetések során érintkeztek romákkal, és így csökkent a bennük lévő előítélet.
Gregor Anikó: Menni vagy nem menni? 

Koltai Júlia-Lippényi Zoltán: Beszéljünk róla?
A Magyar Agora deliberative poll hatása a romasággal kapcsolatos véleményekre
    Alapkérdésünk, hogy történt-e véleményváltozás a vitahétvége során, és ha igen, hogyan modellezhető és mivel magyarázható. Tanulmányunkban elsőként a deliberáció alapfeltevését vizsgáljuk, mely a Magyar Agora témájára alkalmazva így szól: általában véve az informáltság növekedésével javul-e a romákról alkotott vélemény. A hipotézist amerikai szerzők modellje alapján teszteltük. A hipotézis tesztelése után részletesen bemutatjuk a deliberációs témákról alkotott vélemények változását, végül klaszteranalízis segítségével jellegzetes válaszadói mintázatokat keresünk a deliberáció előtti és utáni vélemények alapján. Emellett kísérletet teszünk a változások magyarázatára is.
Koltai Júlia - Lippényi Zoltán: Beszéljük róla? 

Venczel Sára: Szemtől szembe: a roma és a gádzsó
„Nem tudjátok megérteni, ti magyarok, hogy hogyan
gondolkoznak a romák, ezt kéne megérteni.”
    A fenti idézet jól jellemzi a mai magyarországi viszonyokat. A mondat magában hordozza a konfl iktust, ami a romák és nem romák kapcsolatát általában jellemzi. Magában hordozza a kulturális ellentétet, amivel az érintettek egy része a konfliktust magyarázza, és így a probléma egy lehetséges megoldását is: a megértést, azaz a másik (a roma) kultúrájának megismerését. Továbbá a külső szemlélő számára sokat elárul arról, ahogy az érintettek a problémát kezelik, hisz egy roma szájából hangzott el ez az indulattal teli mondat. A beszélő a probléma forrását a másikban látja, a magyarban, őt hibáztatja. Persze ugyanezt, a magyar és roma szavakat felcserélve, egy nem roma is mondhatta volna. Továbbá talán a legfontosabb ebben a mondatban az, hogy a kommunikáció sikertelenségéről szól. Az elhangzás pillanatában a roma és nem roma partnerek már három órája beszélgetnek. Mégis, a végén egyikük így szólal meg, arra utalva, hogy hiába koptatják a szájukat, úgysem értik meg egymást.
Venczel Sára: Szemtől szembe: A roma és a gádzsó 

Diószegi Bálint-Fehér Bori: A deliberációs csoportok társadalmi távolságérzetének változása és ennek okai
    A Magyar Agora 2005 eredményeinek elemzése során nyilvánvalóvá vált, hogy a kiscsoportos beszélgetések után a résztvevők általában kevésbé voltak távolságtartóak a romák iránt, mint a beszélgetések előtt. Természetesen a javulás (vagy néha romlás) mértéke egyénenként nagyon eltérő volt. Mégis elmondhatjuk, hogy a deliberáció nagy általánosságban sikeresen csökkenti az emberek romák iránt érzett averzióját.
    Ezt a változást egy sor mérőszám érzékelteti, melyeket a kérdőívből hozhatunk létre. Jelen tanulmányban egyetlen ilyen mérőszámmal foglalkozunk: a Bogardus-féle társadalmi távolságérzettel (Bogardus-skála), ennek is a romákkal kapcsolatos kérdésével. Igaz ugyan, hogy az egyes válaszadók pillanatnyi hangulatától és kérdésértelmezésétől függően egészen eltérő válaszokat kaphatunk, de véleményünk szerint ez a kérdés nagyon jól érzékelteti és kvantifi kálja azt az averziót, melyet a deliberáció csökkenteni kívánt.
    A tanulmány két fő részből áll: egyrészt csoportok szerint vizsgáljuk a cigányoktól való távolságérzetet, másrészt megpróbáljuk bemutatni, miért van az, hogy egyes deliberációs csoportok sokkal jobb eredményt értek el e téren, mint mások.
Diószegi Bálint - Fehér Bori: A deliberációs csoportok társadalmi távolságérzetének változása és ennek okai 

Lőrincz Dalma: Szegregáció vagy integráció?
Pedagógusok a romák óvodai és iskolai szegregációjáról a Magyar Agorán
    Elemzésünk nem a deliberáció során bekövetkezett véleményváltozásra fókuszál, hanem egy társadalmi csoport, a pedagógusok véleményére kíváncsi a romák óvodai és iskolai szegregációjáról. Egyúttal mégis kapcsolódni kíván a Magyar Agora alapvető kutatási kérdéséhez, hiszen azért elemzi a pedagógusok kis csoportos megszólalásait, mivel két hatást feltételez. Egyrészt a pedagógusok véleménye – elsősorban ebben a témakörben – hatással van a Magyar Agora többi résztvevőjének végső álláspontjára. Másrészt a pedagógusok megszólalásaira a többi csoporttag reagál, ami befolyásolja a pedagógusok végső álláspontját is.
Lőrincz Dalma: Szegregáció vagy integráció? 

Ignácz Zsófia-Antók Péter: Csanytelek - egy dél-alföldi falu lakói a Magyar Agórán
    Dolgozatunk egy esettanulmány egy közösség tagjairól, akik részt vettek a deliberációban. Kérdésfeltevésünket a vizsgálni kívánt mikro szinthez igazítjuk, s így a következő kérdésre keressük a választ: mi az erősebb? A közösség kialakult attitűdje, amely megerősödve kerül ki a kiscsoportos beszélgetésekből, vagy a deliberáció, amelyet az egyén önállóan tapasztal meg?
Ignácz Zsófia - Antók Péter: Csanytelek - egy dél-alföldi falu lakói a Magyar Agorán 

Munk Veronika: Szakértő, beszélő fejek
A Magyar Agóra a médiában
    Jelen tanulmány célja, hogy az első magyar gondolkodtató közvélemény-kutatás, a Magyar Agora médiareprezentációját vizsgálja. Az eseményről tudósító cikkek és televíziós adások szemantikai elemzése alapján azt vizsgálom, hogy a média milyen diszkurzív kereteket különített el, mikor miként nyúlt az esethez, az ügy kibontakoztatásában mely orgánumok játszották a véleményvezér szerepét, az elektronikus és az írott sajtó miként kölcsönzött egymástól értesüléseket, vett át egyik fórum a másiktól kereteket, illetve az esemény alkalmas volt-e arra, hogy a nyilvános térben fellendítse a magyarországi romák helyzetével kapcsolatos diskurzust.
Munk Veronika: Szakértő, beszélő fejek 

Örkény Antal-Székelyi Mária: Zárszó
Esélyegyenlőség és igazságosság
    Amikor ma Magyarországon a társadalom valamilyen szempontból hátrányos helyzetben lévő tagjairól esik szó, elsősorban a romák társadalmi helyzete és beilleszkedése jut a legtöbb ember eszébe. Abban viszont már jelentősek a különbségek, hogy vajon az esélyegyenlőség és a diszkrimináció említése kapcsán az egész roma kisebbség helyzetére gondolunk e vagy csak a romák bizonyos csoportjaira, és ha ez utóbbi eset áll fenn, vajon melyek ezek a csoportok, és milyen okai vannak a társadalmi megkülönböztetésnek. Emberjogi vagy kisebbségvédelmi szempontból elterjedt az a nézet, hogy pusztán a roma kisebbségi csoporthoz való tartozás kihívja a többségi társadalom és a különféle társadalmi intézmények megkülönbözető reakcióit; ha viszont a szociális alapú egyenlőtlenségeket és megkülönböztető eljárásokat nézzük, a vélekedések inkább arra hajlanak, hogy a romák 30 -40 százaléka él ma olyan körülmények között, ami a társadalmi
esélyegyenlőség dilemmáit felveti.
Örkény Antal - Székelyi Mária: Zárszó 

FÜGGELÉK

Gárdos Judit: "...és nemzetközivé lesz"
A helyi tudás szerepe egy akciókutatás kérdőív-készítési
folyamatában
   Tudományszociológiai, tudományantropológiai disszertációm megfigyelési tárgya (terepe) a Magyar Agora 2005.2 Jelen cikkben a magyar és az amerikai kutatócsoport közötti viták, konfl iktusok és kompromisszumok elemzésének segítségével azt veszem górcső alá, hogy a helyi tudásnak milyen szerepe van a kérdőív-készítés folyamatában. Nem fogom előzetesen összeállítani a helyi tudásformáknak bármiféle katalógusát: a diskurzusok megfi gyeléséből, a viták alakulásából, a kompromisszumokhoz vezető utak elemzésével szeretném felvázolni a helyi tudás azon elemeit, amelyek szerepet kaptak a kérdőív végső formájának kialakításában.3 Bizonyos tudáselemek tehát a két csoport dinamikája eredményeként definiálódnak helyi tudásként. Természetesen nem minden konfliktus fakad a helyi tudások különbözőségéből. Hanem például az eltérő kutatási célok vagy a kutatás anyagi felételei is válhatnak konfl iktus forrásává − de ez utóbbiakkal ebben az írásban nem tudok foglalkozni. Annak ellenére, hogy a magyar kutatócsoporton belül is akadtak − nem is kicsi − nézeteltérések, meglepő volt látni, hogy az amerikai kollégákkal szemben, a velük folytatott viták, alkuk, egyeztetések során mégis mennyire egységesnek tűnt a magyar csoport, éppúgy, mint az amerikai; a helyi tudásra való hivatkozás tétje épp az volt, hogy ki döntsön a végleges kérdőív összeállításáról.
Gárdos Judit: "...És nemzetközivé lesz" 

Gárdos Judit: Egy kutatás képei
A Magyar Agóra ábrái a televízióban
    A 2005-ben Magyarországon elvégzett kutatás kapcsán arról fogok beszélni, milyen különböző értelmezési módjai lehetnek azoknak a diagramoknak, amelyeket a kutatás eredményeit bemutató televíziós műsorban megvitattak. Szögezzük le: nem keverendő össze az a fajta prezentációs mód, amit a televízióban elvárnak, azzal, ami egy tudományos szaklap jellemzője. Egy televíziós műsor során általában kevés az idő, s egy riporter kérdéseire felelve kell az eseményeket közérthetően bemutatni – ez volt jellemző erre a kutatási beszámolóra is. Az általam itt elemzett kutatás eredményeiről mind ez idáig tudományos publikáció nem készült; tehát a kétfajta prezentációs mód konkrét összehasonlítására később kell sort keríteni.
Gárdos Judit: Egy kutatás képei 

A Magyar Agora programja
Téma: Romák és nem romák, romákról és nem romákról
A Magyar Agora programja 

Az országos reprezentatív adatfelvétel kérdőíve

         TUDÓSÍTÁS   |   SZAVAZÁS   |   KVÍZAJÁNLAT   |   FÓRUM   |   FILMAJÁNLAT   |   ZENEAJÁNLAT