Warning: date() [function.date]: It is not safe to rely on the system's timezone settings. You are *required* to use the date.timezone setting or the date_default_timezone_set() function. In case you used any of those methods and you are still getting this warning, you most likely misspelled the timezone identifier. We selected 'Europe/Berlin' for 'CEST/2.0/DST' instead in /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php on line 74

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cookie - headers already sent by (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53

Warning: session_start() [function.session-start]: Cannot send session cache limiter - headers already sent (output started at /var/www/magyaragora.org/html/include/functions.php:74) in /var/www/magyaragora.org/html/include/session_handle.php on line 53
magyaragora.org
 


MAGYAR AGORAVITAHÉTVÉGEHÁTTÉRANYAGOKELEMZÉSEK


Eredmények: rövid összegzés

Az emberek "kényes" kérdésekről is hajlandók beszélgetésbe bocsátkozni másokkal - és akár változtatni is korábbi véleményükön, ha módjuk van információhoz jutni és mérlegelni az eltérő nézeteket, a pro-kontra érveket.

Röviden így összegezhető, milyen eredményt hozott a MAGYAR AGORA 2005 projekt, az első magyar Deliberatív Közvélemény-kutatás és annak fő eseménye, a nyilvános vita (szeptember 16-18.), amely egy drámai feszültségeket magában hordozó, különösen összetett és érzékeny témáról, a romák és nem romák együttéléséről, az együttélés konfliktusairól és e konfliktusok feloldásának lehetséges alternatíváiról szólt.

A nyár elején országszerte 1000 ember véleményét kértük ki arról, miben látják a cigány kisebbség és a nem cigány többség együttélésének nehézségeit, és mit kellene tenni a konfliktusok csökkentése érdekében. Közülük 250 embert hívtunk meg a szeptemberi nyilvános vitára. A résztvevők 16 csoportban és 3 plenáris ülésen vitatták meg a szegénység, a diszkrimináció, a szegregáció és integráció dilemmáit. A program résztvevőinek véleményét a Vitahétvége után is megkérdeztük.

A Deliberatív Közvélemény-kutatás más országokban tapasztalt eredményeihez hasonlóan a Magyar Agorán is attitűdváltozás történt.

Az egyik legfontosabb eredmény, hogy a résztvevők a hétvégi deliberáció után sokkal többet tudtak a romákról, mint korábban. Pontosabban tudták például, hány cigány él Magyarországon, vagy hogy mekkora a körükben a szegénység mértéke; a résztvevők tájékozottsága a romák helyzetéről átfogóan 28 százalékról 42 százalékra - vagyis igen jelentősen nőtt.

A romák helyzetének percepciójában is jelentős változás következett be. Az előzetes kérdezéskor a válaszadók a teljes magyar lakosság 44 százalékát ítélték szegénynek (a deliberáció után 35%-át), és ezen belül a roma szegények arányát 60 százalékosnak tartották (deliberáció után 46%-osnak). Emellett a szegénység oktételezésében is történt némi elmozdulás: bár a sorsukért magukat a szegényeket okoló nézetek továbbra is népszerűek, valamelyest uralkodóbbá vált a külső, a társadalmi körülményeket és igazságtalanságokat hangsúlyozó szemlélet, ami a változás valószínusíthető irányaként egy erősödő társadalmi szolidaritás attitűdje felé mutat.

A cigányok és nem cigányok viszonyát a résztvevők fele közepesen rossznak értékelte az előzetes felméréskor. Ez a vélemény még tovább erősödött. A deliberációt követően a résztvevők 60 százaléka osztotta ezt a véleményt.

A Vitahétvége legegyértelműbb hatása a diszkrimináció kérdéskörében mutatkozott meg: a cigányokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elutasítása sokkal erőteljesebbé vált. Például az előzetes interjúk során még a válaszadók egynegyede egyetértett azzal, hogy jogos, ha a rendőrök "másképp" bánnak a cigányokkal; a deliberáció után már csak 9% mondta ugyanezt - vagyis a hétvége után a résztvevők 91 százaléka elutasította a rendőri diszkriminációt. A munkaerőpiaci diszkriminációval kapcsolatban is változtak a vélemények: nőtt azoknak a száma, akik helytelenítik a munkahelyi diszkrimináció minden formáját a cigányokkal szemben; és ami még fontosabb, jelentősen nőtt azoknak a száma (22-ről 33 százalékra), akik elégedetlenek a jelenlegi törvények szerint a munkaadónak kiróható büntetés mértékével, és jelentősen megemelnék a büntetési tételeket.

Kevesebb változás következett be a lakóhelyi szegregáció és a cigánytelepek felszámolásának kérdésében. A viszonylag kisebb mérvű változás fő oka az lehetett, hogy az ilyen típusú megkülönböztetés határozott elutasítása a résztvevők körében nagyon magas volt mind a júniusi előzetes felméréskor (81%), mind a Vitahétvége után (88%). Még magasabb volt előzetesen, és a deliberációt követően szinte teljessé vált a résztvevők körében az integrált oktatás támogatottsága, és ezzel párhuzamosan mindennemű etnikai alapon zajló iskolai szegregáció elutasítása.

Ellentétben a fenti eredményekkel, a diszkrimináció egy formájával kapcsolatos nézetekre a deliberáció sem igen hatott: sokan továbbra sem látnak kivetnivalót abban, ha romákat a származásuk miatt nem engednek be egy szórakozóhelyre. A diszkriminatív szemlélet túlsúlyában itt egyrészt szerepet játszhatnak a témáról szóló médiatudósítások. Másik lehetséges ok lehet, hogy az emberek hajlamosak összekapcsolni a cigány kisebbséget a bunöző életvitellel - a romákkal szembeni legerőteljesebb előítélet nevezetesen az, hogy a cigányok bunözők. A válaszadók szerint a bűnöző cigányok előszeretettel tartózkodnak kocsmákban, diszkókban, kizárásukkal tehát ezért értenek egyet.

További elemzések feladata lesz többet feltárni a kutatási adatok és a hétvégi események felvételei alapján.


         TUDÓSÍTÁS   |   SZAVAZÁS   |   KVÍZAJÁNLAT   |   FÓRUM   |   FILMAJÁNLAT   |   ZENEAJÁNLAT